Ezt a sok szenvedést nem lehet sírás nélkül olvasni, de szeretném, ha az én történetem is itt állna, hogy elmondjam, amikor a szülők képtelenek normálisan nevelni a gyerekeiket és beavatkoznak, akkor is érheti az embert meglepetés.

Anyukám véletlenül lett állapotos, 17 évesen szült meg engem, és összeházasodott a nála 18 évvel idősebb apámmal, az édesanyja fogadta be őket. Másfél éves voltam amikor lelépett apám, és a nagyanyám innentől kezdve semmiben sem segített anyámnak, a mai napig nem beszélnek.
Anyám a helyi Tsz-ben dolgozott, mivel leérettségizni sem tudott miattam, ahol megismert egy férfit, akivel összeköltözött. Na innentől kezdve elszabadult a pokol, a fickó ivott és ilyenkor verekedett, tört-zúzott, nem ismert se Istent, se embert, rettegtünk tőle. Anyámat megszúrta a nyakán késsel, én rohantam a szomszédba, hogy hívjanak orvost, négy éves voltam ekkor! Aztán mégiscsak kibékültek, és az anyu újra állapotos lett, amikor elvitte szülni a mentő, az élettársa bemászott az ágyba és fogdosni kezdett, meg a lábam közé dugta a nemiszervét, aztán a számba, és kényszerített, hogy elégítsem ki. Ez onnantól kezdve rendszeresen így volt, jött értem az oviba, hazafelé volt egy hosszú fasor, ha ott valamelyik fánál megállt, tudtam mire számíthatok, ha ellenkeztem, megvert, vagy nem vitt tovább, gyalogolhattam. Az öcsémet nagyon szerettem, de volt, hogy részegen aludt az apja, én megpróbáltam kivenni a kiságyból, hogy ne sírjon, észrevette, és megvert, mert szerinte bántottam a gyereket, vagy forrón adtam a cumisüvegbe oda a teáját, vagy egyszerűen bármi... Másfél év múlva újabb tesóm született, addigra körbeadott pénzért a "barátainak", hogy ők is "szórakozhassanak" velem egy kicsit. Volt egy régi romos épület oda jártak be velem a férfiak és a mostohám megfenyegetett, ha bárkinek elmondom, megöli a testvéreimet, és az anyut is, a macskát kivégezte, hogy bizonyítson.
Elsős lettem, amikor lopásért börtönbe került, az Anyu ott maradt télire a három gyerekkel, élelem és tüzelő nélkül. Ez már feltűnt a gyámhivatalnak, és elvettek tőle minket, a nagyobb testvérem két és fél éves, a kicsi nyolc hónapos volt. Én nevelőszülőhöz, a kicsik csecsemőotthonba kerültek Albertirsára, ezután egyszer láttam őket nyáron, akkor még a nagyobb megismert és örült nekem, a kicsi meg csak sírt. Nemsokára kiderült az anyánk lemondott rólunk, így a két kicsit örökbe fogadták, és sajnos ki sem lehet deríteni semmit, mert titkos eljárással dolgozik a gyámhivatal. A nevelőanyám rendes volt, felnevelt, és szereztem két diplomát, van három gyönyörű gyerekünk, dolgozunk mindketten, megkerestem a vérszerinti anyámat, van két húgom, tartjuk a kapcsolatot, de a szexuális zaklatásról csak a férjem tud, mert jártam kamaszként pszichológushoz emiatt hónapokig, amikor megismerkedtünk.
 
Ez nem csak az én személyes tragédiám, rengeteg olyan intézetben felnövő testvér van aki csak felnőttként talál egymásra, mert nem tudják őket együtt elhelyezni nevelőszülőnél, vagy gyermekotthonban.Gyakorlatilag az állam felnevelt, de elvette a gyerekkoromat, a testvéreimmel együtt.